Anglia, élet és munkavállalás

Minden szülő jogosult maximum 13 hét szülői szabadságra. Ezt a szabadságot a gyermek 5 éves koráig lehet igénybe venni és a munkaszerződéstől függ, hogy erre az időre a munkaadó fizet-e bért. Fogyatékos gyermek szülei kérelmezhetik a rugalmas munkaidőt a munkaadótól, a gyermek 18 éves koráig. Ezt 26 hét folyamatos munkaviszony után kérheti a munkavállaló, amit egy kérelmi lapon kell igényelni a munkaadótól, aki köteles azt elbírálni.

 A szülői szabadság lehetőséget ad a szülőknek, hogy fizetés nélkül, munkaidőben a gyermekével legyen. Ez egyfajta segítség, hogy a szülő megfelelő egyensúlyt találjon a munka és a gyermekével töltött idő között. Egyéni vállalkozók és ügynökségi alkalmazottak nem jogosultak erre a kedvezményre. Annak ellenére, hogy fizetetlen távollétről van szó, a jogosultságnak korlátai vannak, melyek a következőek:

- Legalább 1 év munkaviszonynak kell lennie a jelenlegi munkaadónál

- A gyermek 5 éves koráig lehet a munkaadótól igényelni.

- Gyermekenként maximum 13 hetet vehet a szülő igénybe. 

A részletekért érdemes minden esetben a munkaadó HR osztályán érdeklődni.

 Statutory Maternity Leave (SML)

A munkaviszony típusától és a munkaszerződéstől függően jár az SML, vagyis nem jár mindenkinek alanyi jogon. Egyéni vállalkozók és ügynökségi alkalmazottak többsége sajnos nem veheti igénybe ezt. Céges alkalmazottaknak meg kell kérdezniük a személyzeti osztályt arról, hogy a munkaszerződésük alapján jogosultak-e.

 Az, aki jogosult, összesen 52 hetet vehet igénybe. Ettől eltérhet a cég, mivel joga van saját maga eldönteni, hogyan biztosítja ezt a dolgot, de nem térhet el a törvény által meghatározott minimumtól. Az SML két részből áll:

1. 26 hét általános, általában fizetett (Ordinary Maternity Leave)

2. 26 hét kiegészítő, nem kötelezően fizetett (Additional Maternity Leave)

 Az SML igénylésekor alkalmazotti viszonyban kell állni és nem jelenthet semmilyen korlátozást a következőkben felsorolt:

- Munkaviszony hossza

- Heti munkaidő

- Kereset

Az SML-t legkorábban a baba érkezése előtt 11 héttel lehet megkezdeni. Ehhez viszont időben kell a munkaadót tájékoztatni, a baba érkezése előtt legalább 15 héttel.

Compulsory maternity leave (CML) 

Az, aki nem tudja, vagy nem akarja igénybe venni az SMLt-, kötelezően el kell mennie CML-re, mely minimum 2, maximum 4 hét lehet.

Paternity Leave

A gyermek apja vagy a szülő nő partnere igényelhet apasági szabadságot. Ezt legkésőbb a szülés előtt 15 héttel kell megigényelnie és maximum 2 hét lehet.  

Additional Paternity Leave

A baba születése után 20 héttel a gyermek apja vagy a szülő nő partnere igényelhet kiegészítő apasági szabadságot. Ezt legkésőbb a szülés előtt 15 héttel kell megigényelnie és maximum 26 hét lehet. 

Vetélés esetén 

Ha bekövetkezik ez a sajnálatos esemény, a várandós anyuka, akkor is jogosult az SML-re, ha a vetélés a 26. hét után következik be, illetve, ha a baba meghal a szülés közben vagy azt követően.

 Ha valaki terhesen dolgozik, a munkaadónak kötelessége egészség, munka- és balesetvédelmi okokból kiemelten kezelni őt. Bizonyos esetekben a munkavállalónak joga van a fizetett szabadsághoz illetve fizetett távolléthez terhesgondozás alatt. Ez sajnos függ a munkaviszony típusától illetve a munkaszerződés tartalmától.

A várandós nőknek négy alapjoga van a munkavállalással kapcsolatban:

- Fizetett szabadság és szülés előtti ellátás

- Szülési szabadság

- Fizetett anyasági juttatások

- Egyenlő bánásmód

A terhességről a munkavállalónak kötelessége tájékoztatni a munkaadót. Ezt legkésőbb a baba várható érkezése előtt 15 héttel meg kell tenni. Függetlenül a munkaviszony hosszától, a munkavállalónak joga van fizetett távollétre a terhesgondozás idejére, mely esetben a bérezése nem változhat. Tehát a munkaadónak kötelessége biztosítani a fizetett távollétet a terhesgondozás idejére viszont joga van igazolást kérni róla, az esetleges visszaélések elkerülése végett.

Amennyiben valaki megbizonyosodott róla, hogy gyermeket vár, az minél előbb közölje ezt a munkaadóval Érdemes felvenni a kapcsolatot a személyzeti osztállyal és megbizonyosodni arról, hogy a cég hivatalosan tudomásul vette a tájékoztatást.

Szvetlana története: 

A most következő eset azt bizonyítja, mennyire korrektek az angol munkaadók. Szvetlana terhes lett, amit észrevett a közvetlen főnöknője, akinek már két gyereke volt. Hiába, a rutin meg az évek… Rákérdezett a terhesség tényére és Szvetlana elmondta neki, hogy áldott állapotban van, viszont hivatalosan a menedzsment nem lett erről tájékoztatva. Másnap új szerződést írattak vele alá, mondván, megváltozott a munkaköri leírása. Szvetlana szó nélkül aláírta a szerződést, nem tudva, hogy az próbaidős. A terhességről továbbra se szólt hivatalosan, talán azért nem, mert azt hitte, azzal, hogy a csoportvezetőjének elmondta, egyúttal hivatalosan a menedzsmenttel is közötlet ezt a tényt. Egy hét múlva indoklás nélkül elbocsájtották, ami az ACAS szerint teljesen jogszerű volt, hiszen próbaidő alatt ezt bármikor megteheti a munkaadó. Lehet okulni ebből a történetből!

A terhesség tényét legkésőbb a baba várható érkezése előtt 15 héttel közölni kell a munkaadóval. A munkaadó kérhet írásos bizonyítékot a terhességről. Ezt MAT B1 –es nyomtatvány formájában az orvos vagy a szülész adhatja ki, a terhesség 21 hete után. Érdemes ezt az igazolást önkéntesen kikérni előre és ezzel együtt tájékoztatni a munkaadót, így elkerülve Szvetlana sorsát.

 Anglia a bankárok és az jogászok fellegvára. A cégek pedig kihasználnak minden lehetőséget, ami törvényileg megengedett, hogy minél több haszonra tegyenek szert. Nem képeznek kivételt ez alól a munkaerő kölcsönző ügynökségek sem. Persze itt is megvan az a szektor, amelyikre ez valójában jellemző. Hiszen egy nagynevű, bizonyos minőségi szinten mozgó cég nem fogja magát azzal blamálni, hogy a törvényesség mezsgyéjén járjon. Ez a fajta trükközés az „alja munkával” foglalkozó ügynökségekre jellemző leginkább. Ők bevállalják a törvénytelen dolgokat is. Kihasználva a hozzájuk regisztrálók kondícióját. Hisz ilyenkor nem csak arról van szó, hogy valaki nincs tisztában a jogaival vagy, hogy, a nyelvi nehézségek miatt nem tud kiállni az igazáért. A legnagyobb baj a kiszolgáltatott helyzet, amibe a többség van. Ez egyfajta ördögi kör, amiből nehéz a kikerülés. De hogy, érthető legyen. Van egy tanácsadó, könyvelő cég. A Legal-E 2008 óta működik és célja, hogy maximalizálja a munkaerő kölcsönző cégek bevételét a bérmunkások kárára. A céget már beperelték néhányszor, de kihasználva a kiskapukat, folyamatos nyerésre állnak. Ez a cég többek között kapcsolatban áll a következő ügynökségekkel:

-Cue Personnel,

-First Call,

-Gap Personnel.

 A felsoroltak közül bármelyik ügynökséggel szerződik le a munkavállaló, egyúttal az orra alá nyomják a Legal-E-s  szerződést is. Ez egy 2 oldalas, nagyon apró betűs dokumentum, mely 2 lényeges elemet tartalmaz. 1. A cég, összeghatár nélkül, bármilyen indokkal levonhat a dolgozó fizetéséből. Ez a bérpapíron „expenses” vagyis költségek címszóval szerepel. 2. A cég 12,07%-kot levon a dolgozó fizetéséből „holiday saving” azaz szabadság előtakarékosság címszóval. Ez azt jelenti, hogy a cég fizet neked szabadságot, de ezt a te pénzedből teszi. Elvileg ez jogszabály ellenes, de hála az angolszász jogrendszernek, mindezt megteheti, ráadásul azzal, hogy aláírod a szerződést, te ezt el is fogadod.

 A törvény mezsgyéjén való séta után jön az, ami még mindig nem illegális, de felettébb gusztustalan. A fent felsorolt ügynökségeknél mind bevált gyakorlat a szabadság pénz benyelése. De ehhez már nem kell a Legal-E. Ez pedig úgy zajlik, hogy munkaév vége felé közlik, az emberekkel, senki se mehet szabadságra, mert a bérlő cégnek minden emberre szüksége van. Azután eljön a január. Nincs munka, mindenki menne szabadságra. Ekkor szembesülnek azzal, hogy a tavalyi szabadságuk eltűnt, mint a tavalyi év. A fel nem használt szabadság nincs, és a fizetésükből levont holiday saving is elúszott. De mégis mit tehet az ember, ha úgy érzi, átvágják? Valójában semmit. 

 Mi a megoldás? Nemrég valaki megkérdezte, melyik ügynökségnek dolgozok. Mikor közöltem a cég nevét, furcsa választ kaptam „-Akkor te beszélsz angolul?!” Nos, igen, beszélek egy kicsit. De nemrég a Gap Personnel megkeresett fejvadász jelleggel, egy állásajánlattal. Próbáltam lerázni a céget, de az ügyintéző nem tágított. Úgy látszik tetszett neki az önéletrajzom. Amit viszont az irodába műveltem már nem annyira. Közöltem vele, hogy nem vagyok hajlandó aláírni a Legal-E-s szerződést, csak a Gap-ost. Bár az interjú ezek után is lezajlott, nem valószínű, hogy valaha is vissza fognak hívni telefonon. Legalább is remélem, hogy nem….pedig milyen jól hangzott a 7 fontos alap órabér...

 Most következzen egy példa, hogyan csinálják itt a tudatlan munkavállalók lehúzását. A cím se véletlen, hiszen ezt a módszert nem igazi angolok csinálják. Olyan angol állampolgárok, akik etnikumuk szerint pakisztáni, indiai vagy arab vérvonallal rendelkeznek. Egyébként én kis naiv, azt hittem, ezt a módszer már nem divat. Ugyanis közel 5 éve hallottam erről először és sokáig azt gondoltam, rengeteg ember járt már pórul, ezért híre ment a nagyvilágban. Sajnos nem így történt. Legutóbb egy Angliába tévedt magyar honleány blogjában olvastam, aki idén tavasszal került hasonló helyzetbe. Ő ráadásul fel se fogta mi történt, hisz a bejegyzése szerint még mindig arra vár, hogy visszahívják dolgozni….Apropó! Van egy kifordított közmondásom: Nagy az Isten állatkertje, de Anglia nagyobb…és ha már itt tartunk….

 Kezdetnek vala a bárány vagy birka..izé…a jól felkészült kalandor. Ők azok akik kijönnek ide pénz és angoltudás nélkül. A nagy számok törvénye alapján ( vagyis ők vannak többen) megtalálják a saját fajtájukat, itt Angliában. Persze a többségük segítőkész, de hát a minőség…szóval jön a segítség és a sok jótanács. Ennek eredményeként a friss birkahús mellé elkészül a friss, angolnyelvű önéletrajz is. Helyben szerkesztve, internet kávézóban kinyomtatva, munkakeresési jótanácsokkal fűszerezve. Ezzel el is készült a hogyan dolgozzunk sokat, ingyen nevű dolog:

 Vagyis, a friss hús elindul a főutcában és bemegy az összes utjába akadó üzletbe. Na, nem vásárolni, hiszen pénze nincs, hanem munkát keresni. A cél pedig, hogy egy kávézóban vagy kebabos boltban el tudjon helyezkedni. Az országos hálózattal rendelkező, franchise rendszerben működő cégek nem nagyon foglalkoznak az ilyen típusú munkakeresővel. Legtöbbször elküldik őket a központi irodába. Nagy ritkán persze a menedzser beinvitálja a munkakeresőt egy-két szó erejéig, de többre nem is jutnak, a nyelvtudás hiányában.

 Akik viszont harapnak a birkahúsra, azok az egy-két bolttal rendelkező, helyi kebabosok. Fel is ajánlanak munkát, már másnap lehet kezdeni. A próbanapot! Ez lehet egy-két nap, maximum két hét. A főnök bátorságától és rutinjától függően. A birka is örül, hiszen végre dolgozhat, talán még a maradékból is ehet. Azonnali munka és ingyen kaja. Hmm. Jól hangzik! Szóval lehet dolgozni, mosogatni, takarítani. Aztán jön a fekete leves. A tulaj két dolgot közölhet. Ha csak pár napot voltál ott, akkor azt mondja, hogy sok a jelentkező és mást is ki kell próbálnia. Menj haza és várj a telefonhívásra. Fizetés nem jár, hiszen próbamunkát csináltál. Várd a telefonhívást, ahogy a korábban említett lány is teszi. Ha a főnök rutinosabb, akkor két hét munka után kirúg valamilyen okkal, még mielőtt, az első fizetést megkaphatnád. Csúnya nézés, kiabálás. Körítés ízlés szerint. A lényeg, pénz nincs. Mint ahogy nincs szerződés, se semmi egyéb, amivel védhetné magát a szerencsétlen. Game over!

 A munka- és balesetvédelemről szóló törvény szerint a munkáltató köteles ingyen biztosítani a személyi védőruházatot. Viszont itt is megvan a kiskapu, amit az ügynökségek előszeretettel kihasználnak. Az "Útmutató az ügynökségi munkások jogairól" című kiadványból kiderül. Ha írásban erről megállapodik a két fél, akkor a munkáltató levonhatja a munkavállaló béréből a védőruházat árát. Ez a gyakorlatban úgy szokott történni, hogy általában a munkavédelmi bakancsot ad az ügynökség. Persze a legolcsóbb szokott lenni, de volt rá példa, hogy valaki használt bakancsot kapott. Ennek ellenére 20-25 fontot is levonnak ellenérték gyanánt. Ezt egyébként egyszerű kivédeni, mert ha ilyen jellegű munkát keresel rákérdeznek, hogy van-e sajátod. Mond nyugodtan, hogy igen. Ezek után menj el és vegyél magadnak. Így biztos, hogy a neked megfelelő minőségű és árfekvésű bakancsban dolgozhatsz.

A törvény szerint a legtöbb (vagyis nem minden) dolgozónak joga van pihenőidőhöz. Az, hogy ez fizetett vagy fizetetlen, a munkaszerződéstől függ. Néhány ágazat esetben különleges szabályozás van érvényben, például a közlekedés területén.

 A munkaidő szabályozás előírja, hogy a munkaadó köteles pihenőidőt biztosítani. Továbbá kötelessége biztosítani azt, hogy a munkaadó egészsége és biztonsága ne kerüljön veszélybe. Ennek érdekébe a munkaadó egyénileg szabályozhatja a pihenőidő gyakoriságát és hosszát.

 Felnőtt munkavállalóknak joga van 20 perc pihenésre, abban az esetben, ha megszakítás nélkül több mint 6 órát dolgozik. Ebbe az időszakba beleszámolható az ebéd és kávészünet viszont cigarettaszünet tartására a munkavállalónak nincs joga.

 A szünetek típusai:

Pihenési szünet: Ebédszünet, tea szünetek és egyéb rövid szünetekkel a nap folyamán.

Napi pihenőidő: A befejezett munkanap és a következő munkanap közötti időszak.

Heti pihenőidő: egész napok, melyek során a munkavállaló nem dolgozik. Sok esetben ez a hétvége.

 Külön rendelkezés van a 18 év alatti, de már nem iskolaköteles munkavállalókra. Az ő esetükben heti 40 óra a munkában tölthető órák maximális száma. Persze ez alól is vannak kivételek.

Heti 40 óránál többet dolgozhat ha:

-Tartani kell a folyamatos szolgáltatást vagy termelést

-Ha reagálni kell a kereslet-kínálat változására a termék vagy szolgáltatás esetében

…és feltéve, hogy:

-Nincs elérhető felnőtt erre a munkára

-A képzését ez nem befolyásolja negatívan

 A lényeg a pihenőidővel kapcsolatban is az, hogy mi szerepel a szerződésedben. Ugyanis ezen áll vagy bukik, hogy előnybe vagy pedig hátrányba kerülsz más munkavállalókkal szemben. A következő bejegyzésben erről fogok írni.

Kötelező pihenőidő-gyakorlatban

 Sajnos volt alkalmam megtapasztalni, a különbségtételt céges és ügynökséges alkalmazott között. Orwell Állatfarmjához hasonló szituációkról beszélek, amikor is az egyenlők között vannak egyenlőbbek. Ez érvényes a pihenőidőre is.

 A legutolsó londoni munkahelyemen 10 órás műszakba dolgoztunk. Nekünk, cégeseknek, erre az óraszámra járt két részletben, egy óra fizetett pihenő. Az ügynökségi alkalmazottaknak egyszeri 30 perc nem fizetett pihenő járt. Szerencséjükre a főnök is ember, igaz a nagyobb főnök már nem az…Szóval a délutános csoportvezetők között volt egy íratlan megállapodás. Amikor a termelési menedzser hazament, kiengedtük az ügynökségi alkalmazottakat egy extra 20 perc szünetre. Pechűkre, a délelőttösök ezt nem tehették meg.

 A nemzeti minimálbér (national minimum wage- NMW) természetesen az a bruttó pénzösszeg, amely a törvény szerint minden angliai munkavállalót megillet. Jelenleg a munkakeresők és a nekik munkát szerző angol ügynökségek nagy száma miatt a regisztrálókra túlnyomó többségben minimálbéres munka vár. Ezért érdemes ezzel az összeggel kalkulálni. A jelenleg hatályos tarifa a következő:

 Minden esetben az a mérvadó, hogy az általad aláírt szerződésben mi szerepel. Ezért ennek érdemes utána nézni. Ugyanis cégenként változó az üzleti év kezdete, ill. a kalkulációs módszer is.

 És még 2 megjegyzés:

 Legal-E és a kiskapuk

 A 12,07%-os holiday saving elsőre illegálisnak hangzik, de nem az. Két okból:

-A minimálbér meghatározásáról szóló törvény leírja, hogy mely levonások csökkentik és melyek nem, a minimálbért. Az egyik ilyen „nem csökkentő levonás” bármilyen címszóval történhet, ha eleget tesz a következő kitételeknek. A munkaszerződésben szerepel, a munkavállalással kapcsolatos és munkaadó nem használja saját előnyére.

-A fel nem használt szabadsággal kapcsolatban minden döntési jogot a törvény a munkaadóra ruház.

 A Legal-E esetében az ember aláírja a szerződést, ezáltal elfogadja, hogy a saját fizetéséből termelik ki a szabadságos pénzét. A későbbiekben pedig reménykedik abban, hogy nem húzzák csőbe.

Éljen az angolszász jogrend!

 Összegzésül. A törvény szerint a munkavállaló nem viheti át a fel nem használt szabadságot a következő évre, ill. nem kérheti a pénzbeli megváltás. Viszont a munkaadó dönthet úgy, hogy a fel nem használt napokat átviszi, de ez az ő hatásköre. Néhány ismerősöm példája pedig azt bizonyítja, hogy a cégek kifizetik év végén a bennmaradt szabadnapokat. Ez okozta nálam a félreértést. Tehát a törvény végső soron szabad kezet ad a munkaadóknak a szabadság felhasználását illetően. Pontosabban fogalmazva, nem csak ezen a téren…

A törvény szerinti minimum szabadság 1 teljes munkaévre, napi 8 órás, heti 5 napos munkahetet figyelembe véve: 28 nap. Ez tartalmazza a bank és a public holiday napokat is. A szorzó ez esetben 5,6 hét. Mivel azonban nem mindenki ilyen munkarendben dolgozik, ezért lehetőség van más számítási módszer alkalmazására.

 Teljes munkaidős kalkuláció

A ledolgozott munkanapok száma alapján történik. Egy ötnapos munkahét esetében ez 5x5,6=28 nap.

 Részmunkaidős kalkuláció

Ebben az esetbe is a munkahétre eső napok számát kell 5,6-tal szorozni.

 Mindkét esetben teljes munkaévről és folyamatos munkarendről beszélünk.

 Ha rendszertelenül dolgozol, akkor lehetőség van százalékos szabadságszámolásra is. Ebben az esetben, a munkáltató minden ledolgozott óra után 12,07% szabadságot számol. Ügynökségeknél jellemző ez a módszer.

Abban az esetben, ha nem 8 órás, de folyamatos műszakrendben dolgozik valaki, akkor egy másik módszerrel, éves bontásban nézve lehet a szabadnapokat számolni.

 Egyéb törvényi rendelkezések:

-A szabadság „építése” az első munkanappal megkezdődik

-A fel nem használt szabadságot a munkavállaló pénzben nem válthatja meg

-A fel nem használt szabadság átvihető a következő évbe, de csak ha a munkáltató ezt felajánlja 

A hivatalos álláspont így hangzik:

Ha négy vagy több, egymást követő napig nem dolgozik, és a heti keresete meghaladja a 102 fontot, jogosult a Statutory Sick Pay (SSP) - kötelező táppénzre. Az SSP az a juttatás, amelyet a munkaadó a munkából betegség miatt hiányzó alkalmazottainak köteles fizetni. Ez a minimális pénzösszeg, amit betegség miatti távolmaradás esetén kaphat. Emellett munkaszerződése alapján további juttatásokra is jogosult lehet (contractual sick pay - szerződéses táppénz). Olvassa el a szerződését, és ellenőrizze, hogy mire jogosult.

A legtöbb alkalmazott jogosult az SSP-re, beleértve a részidős dolgozókat, a határozott idejű szerződéssel alkalmazottakat, és ügynökségi dolgozókat is. Az SSP legfeljebb 28 hétig tarthat. A szerződéses táppénz ennél hosszabb ideig tarthat. Szerződéséből megtudhatja, hogy ez érvényes-e önre. Ha nem kaphat SSP-t, vagy ha 28 hétnél hosszabb ideig volt beteg, munkáltatójától kap egy SSP1 nyomtatványt és indoklást. Az SSP1 nyomtatvánnyal folyamodhat munkaképtelenségi támogatás- vagy jövedelem-kiegészítésért (ESA) a helyi támogatási hivatalhoz, amennyiben nem jogosult SSP-re vagy szerződéses táppénzre.

--------------------------------------------------------------------------------------

  Ha valaki megbetegszik és elmegy a háziorvosához, akkor több opció közül választhat, természetesen a betegség fajtájától függően.

 -Kérhet táppénzes papírt (sicknote), ezzel a munkából való távolmaradást lehet igazolni. Itt is két verzió van:

 Ha az orvosi igazolás 8 napnál kevesebb időre szól, akkor a munkáltatónak az úgynevezett "self-certification"-t kell bemutatni. Ez egy formanyomtatvány, amit az alkalmazott maga tölt ki. Ebben szerepel a hiányzás oka és rákérdeznek arra, hogy voltál-e orvosnál. Ezzel két gond van.  A háziorvoshoz nem könnyű időpontot kapni. Általában 1 hétre adnak időpontot. Persze elmehetsz a dokihoz és kérhetsz táppénzes papírt, de ha a napok száma nem haladja meg a 8 napot, akkor 15 GBP-t kell a dokinak fizetned. A dolog szépséghibája, hogy a munkáltató saját maga döntheti el, hogy elfogadja-e az önigazolást. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem fogadják el, vagyis fizetetlen hiányzásnak minősítik. Ha viszont viszed a fizetős igazolást a dokitól, akkor a cég se szórakozik.

 -Nyolc napot meghaladó hiányzás esetén mindenképp kell az orvosi igazolás, ami ebben az esetben ingyenes. Természetesen a munkáltatók szeretnek trükközni. Például:

 Ha nincs meg a 6 hónap munkaviszonyod, nem jár táppénz se. A táppénz összege lépcsőzetesen csökken. Vagyis ha két hétig vagy beteg, akkor a fizetés 100%-át fizetik, de ha már 3 hetet, akkor csak az 50 %-át.

 -Fit-note egy áthidaló megoldás lehet bizonyos betegségeknél.

 A példa kedvéért: Beteg voltál 2 hónapig, de szeretnél visszamenni dolgozni. Viszont a betegség annyira megviselt, hogy nem tudsz minden munkafolyamatot elvégezni. Ilyenkor kérhet a munkáltató a háziorvostól potom 60 GBP-ért egy fittségi jelentést. Ebben a doki leírja, hogy pl. nem emelhetsz nehezet vagy, hogy a munkavégzésnél felügyeletre szorulsz. Ebben az a jó, hogy újra dolgozhatsz. Ezzel egyrészt több pénzhez jutsz, mint a táppénz. Másrészt megmutatod a cégnek, hogy nem a táppénzre hajtasz. Magyarul megmarad a munkád.

 Megjegyzés: az itteni ügynökségek szeretnek visszaélni azzal, hogy a melósok nem tudnak angolul és nem ismerik a jogaikat. Ezért itt sok esetben előfordul az, hogy nincs se táppénz, se szabadság. Kizárólag a munkában töltött napok után kapsz pénz. Persze nem mind inkorrekt, de a többségük szeretik átvágni az embert. Találkoztam nagyon kirívó esetekkel is, de nem lehetet tenni semmit, hiszen a kárvallott elvesztette volna a munkáját, ha szóvá teszi a visszaélést. A céges alkalmazottak is áldozatává válhatnak a "kiskapus" dolgoknak, de ez annyira nem jellemző. Ezért a megjegyzésem lényege a következő. Táppénzről csak az álmodjon, aki céges alkalmazott és nem bérmunkás.