Anglia, élet és munkavállalás

A következőkben olyan jogszabályokat fogok leírni, mely azoknak a szülőknek lehet fontos, akiknek már iskoláskorú gyereke van Magyarországon:

 A magyar állampolgárságú tanuló a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 109. §-a szerint engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön, és tankötelezettségét külföldön is teljesítheti.

A külföldön folytatott tanulmányokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettség

Amennyiben a tanuló még nem iratkozott be magyar iskolába, a lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, tanköteles tanuló esetén a tanulmányok külföldön történő folytatását - a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából - be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat jegyzőjének.

Amennyiben a tanuló már beiratkozott hazai iskolába, az iskola igazgatójának kell bejelenteni, hogy a tanuló külföldön kívánja teljesíteni tankötelezettségét. (Kt. 109. §) Mivel a tanköteles tanulót a jegyző tartja nyilván, tudnia kell, hogy az érintett hol teljesíti tankötelezettségét. A Kt. 108. § (3) bek. szerint, a külföldön létesített tanulói jogviszonyról kérelemre a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző állít ki hatósági bizonyítványt. Amikor a tanköteles tanuló hazatér, külföldön szerzett bizonyítványát be kell mutatnia abban az iskolában, ahol tanulmányait folytatni kívánja.

A magyarországi tanulói jogviszony alakulása a külföldi tanulmányok alatt

A külföldi tanulmányokat folytató tanuló magyarországi tanulói jogviszonya kétféleképpen alakulhat.

Az állandó lakóhellyel rendelkező tanulónak a külföldi tanulmányok alatt szünetel a magyarországi tanulói jogviszonya (Kt. 109. §). Amennyiben a tanuló visszatér külföldről, az igazgató által meghatározott feltételekkel (különbözeti vizsga letétele) folytathatja tanulmányait. A tanulói jogviszony szünetelését záradék formájában bevezetik a beírási naplóba és a törzslapra. A záradék formáját a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban R.) 4. sz. melléklete tartalmazza. A záradékban a tanulói jogviszony szüneteltetésének időtartamát is fel kell tüntetni. Amennyiben a család a tervezettnél hosszabb ideig tartózkodik külföldön, erről az iskolát értesítenie kell. A Kt. 69. § (5) bekezdése szerint a tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. A R. 16. §-a szerint az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola törli a tankötelesek nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tankötelezettsége a megfelelő életkor betöltése következtében megszűnt. Az iskolának a tanulói jogviszony szüneteléséről, megszüntetéséről értesítenie kell az illetékes jegyzőt, aki a tanköteles tanulókról nyilvántartást vezet. (Kt. 91. § (7) bek.)

A diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet szerint a nem magyar, államilag elismert oktatási intézményben tanuló magyar állampolgár diákigazolványát a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ügyfélszolgálata állítja ki.

A tankötelezettség magántanulóként is teljesíthető (Kt. 7. § (1) bek.). A külföldre távozó tanuló magántanulói státuszt kérvényezhet. Ebben az esetben a tanulói jogviszony nem szünetel, a tanuló a magyar iskolában teljesíti tankötelezettségét, de általában külföldön is iskolába jár. A magántanulói státuszt a R. 4. sz. mellékletében feltüntetett záradék formájában a naplóba és a törzslapra kell bevezetni. A R. 23. §-a szerint a magántanuló érdemjegyeit az az iskola állapítja meg, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A magántanuló számonkérésének módját az iskola határozza meg. Ez a megoldás a tanuló túlterhelése miatt megkérdőjelezhető, hiszen a külföldi tanulmányok hazatéréskor elismerhetőek.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kt. 1. sz. mellékletének második részében foglaltak szerint a normatív hozzájárulás meghatározásakor sem a tanulói jogviszonyt szüneteltető, sem a magántanulói státusszal rendelkező tanulót nem lehet figyelembe venni.

Az iskola iratainak (bizonyítvány) felülhitelesítése

A külföldre vitt iskolai okiratokat, bizonyítványt a Kt. 113. §-a szerint felülhitelesítéssel kell ellátni. A hitelesítést az iskola fenntartója, helyi önkormányzat által fenntartott iskola esetén a jegyző (főjegyző) végzi el, és az oktatásért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és, amennyiben az szükséges, az okirat felhasználása szerinti állam magyarországi külképviselete hitelesíti felül.

A külföldre vitt bizonyítványok hitelesítését először a fenntartó, majd a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Ügyfélszolgálata végzi el. Ezután kerül sor a bizonyítvány Külügyminisztérium által történő felülhitelesítésre.

A bizonyítványok külügyminisztériumi felülhitelesítése

A bizonyítványok annak alapján, hogy mely államban kívánják azokat felhasználni, a külügyminisztériumi eljárás vonatkozásában két csoportba sorolhatók:

Azon államok vonatkozásában, amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről szóló 1961-es Hágai egyezménynek, az okiratokat a Külügyminisztérium Apostille tanúsítvánnyal látja Ezekben az esetekben az okirat az Egyezményben részes bármely államban minden további felülhitelesítés nélkül használható. Az EU tagországok ebbe a körbe tartoznak.

Azon államok, amelyek nem csatlakoztak az Apostille Egyezményhez, továbbra is az okiratoknak a magyar Külügyminisztérium, ill. annak Konzuli Főosztálya által történő klasszikus felülhitelesítést követelik meg. Az így felülhitelesített okiratokat a felhasználás szerinti ország Magyarországon akkreditált külképviseletének diplomáciai felülhitelesítésével is el kell látni ahhoz, hogy külföldön felhasználható legyen.

Hatósági igazolás kiállítása a magyar bizonyítványról

A magyarországi bizonyítványról hatósági igazolás kiállítását lehet kérni, erre általában szakképesítés igazolásához van szükség. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban Et.) 60/A.§(1) bekezdése szerint az Oktatási Hivatal kérelemre a hazai bizonyítványról vagy oklevélről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány azt igazolja, hogy a bizonyítványt vagy az oklevelet hazai oktatási intézmény állította ki, továbbá igazolja a bizonyítvány vagy az oklevél által tanúsított végzettségi szintet, szakképesítést vagy szakképzettséget. Ha a bizonyítvány vagy oklevél továbbtanulásra, továbbtanulásra történő jelentkezésre vagy szabályozott szakma gyakorlására is feljogosít, akkor a hatósági bizonyítvány ezeket a körülményeket is igazolja. Ha a szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenység részben azonos vagy összetéveszthető egy másik szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenységgel, az eljáró hatóság megállapíthatja, hogy az oklevél vagy a bizonyítvány mely szabályozott szakma vagy mely szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására nem jogosít Magyarországon.

Magyarországon közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben szerzett bizonyítványok, oklevelek (egyéb iskolai dokumentumok) hitelesítése

A dokumentumok hitelesítését az Ügyfélszolgálati Osztály végzi. A Magyarországon akkreditált oktatási intézmény által kiállított eredeti példányának, vagy az oktatási intézmény által hitelesített másolatának hitelesítő pecséttel és aláírással történő ellátása. A hitelesítést azonnal elvégezzük, az eljárás díjmentes.

Elérhetőségi adatok: Ügyfélszolgálati Osztály, 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: 06-1-795-4755, 06-1-795-4670

Fax: 06-1-795-0214

A hatósági ügy illetékes ügyintézője: Szilágyi Judit, Vas Anikó, Wida Mónika, Juhász Katalin

Az ügyfélfogadás rendje:

Hétfő 9-12 és 13-16 óráig

Kedd 9-12 és 13-16 óráig

Szerda 9-12 és 13-16 óráig

Csütörtök 9-12 és 13-16 óráig

Péntek 9-12 óráig

A magyar bizonyítványok felülhitelesítését, elismerését végző hatóságok

Külügyminisztérium Konzuli Főosztály

Cím: 1027 Budapest, Nagy Imre tér 4.

Tel.: 458-1000

Fax: 201-7323

E-mail: iroda.konz@kum.hu

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Ügyfélszolgálati Iroda

Az Ügyfélszolgálati Iroda félfogadási ideje:

Hétfő-csütörtök

délelőtt: 9-12-ig

délután: 13-16-ig

Péntek

délelőtt: 9-12-ig

Helye: Nemzeti Erőforrás Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. (Szalay utca - Honvéd utca sarok)

Telefon: 795-4755, 795-4670

Telefax: 795-0214

Külföldön tanuló magyar diákok tanulmányi idejének igazolása

Az igazolás kiadását az Ügyfélszolgálati Osztály végzi. Az eljárás megindítását az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével kell kérni. A kérelem elbírálása az érvényes és az adott szemeszterre szóló eredeti iskolalátogatási igazolás alapján történik. Az oktatási intézmény akkreditáltságát szükség szerint az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (OH-MEIK) szakvéleménye igazolja. (Az igazolást, - amennyiben az szükséges, - az Ügyfélszolgálati Osztály hivatalból megkéri.)

A Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB) ösztöndíjasai esetében az iskolalátogatási igazolás és a MEIK szakvéleménye nem szükséges, tekintettel arra, hogy róluk a MÖB-től rendszeresen aktualizált listát kapunk.

Elérhetőségi adatok: Ügyfélszolgálati Osztály, 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: 06-1-795-4755, 06-1-795-4670

Fax: 06-1-795-0214

A hatósági ügy illetékes ügyintézője: Szilágyi Judit, Vas Anikó, Wida Mónika, Juhász Katalin

Az ügyfélfogadás rendje:

Hétfő 9-12 és 13-16 óráig

Kedd 9-12 és 13-16 óráig

Szerda 9-12 és 13-16 óráig

Csütörtök 9-12 és 13-16 óráig

Péntek 9-12 óráig

 Magyarország

Ha egy szülő csak rövid időre tervez Angliában élni (például nyelvtanulás céljából) akkor lehetősége van arra, hogy a gyermeke ne essen ki a magyar oktatási rendszerből. Ilyenkor az illetékes oktatási intézményben kell érdeklődni a részletekről. Ezt érdemes a kiutazás előtt legalább egy hónappal megejteni, hogy minden el legyen intézve. Ebben az esetben a gyerek Angliában lesz magántanuló, de a vizsgáit Magyarországon tudja letenni.

Anglia

Angliában is lehetőség van arra, hogy a gyermek magántanuló legyen.  Itt a legfőbb követelmény, hogy a gyermek 5 éves korában el kell kezdeni az oktatását. Ezzel kapcsolatban a szülő nem köteles értesíteni a helyi hatóságokat, de ajánlott. A helyi hatóságok ugyanis ellenőrizhetik a körülményeket illetve segíthetnek a szülőnek. Néhány tény a magántanulással kapcsolatban:

- Nem szükséges, hogy szakképzet tanár felügyelje a tanulmányokat

- Nem szükséges a nemzeti alaptanterv betartása, de ajánlott

- Nem szükséges a helyi önkormányzat illetve oktatási hatóság informálása, de ha valaki az iskolából veszi ki a gyereket, akkor erről az iskolát értesítenie kell

- Nem szükséges oktatási terv vagy órarend készítése

- Nem jár semmilyen állami támogatás a magántanulóknak

- A helyi hatóságok biztosíthatják a tanuláshoz szükséges eszközöket. Ez viszont nem jár, csak adható!

 A helyi hatóságok ellenőrizhetik, hogy a gyerek milyen körülmények között tanul. Ha az ellenőrzés során nincsenek megelégedve a tapasztaltakkal, akkor kötelezhetik a szülőt, hogy a gyereket beírassa az iskolába. További információért érdemes felvenni a kapcsolatot a helyi önkormányzattal és a Family Information Service-zel.

 Tanítási szünetek 2011-2012-es tanévben

Azok, akik emeltszintű érettségit kívánnak megszerezni, lehetőségük van az úgynevezett Sixth Form-ra.  Ez is az érettségi egy szintje, de magasabb képzési szintet jelöl. Magyarországi viszonyokhoz mérten talán a technikumhoz lehet hasonlítani. Lényege, hogy az ezzel megszerzett tudás és minősítés miatt a továbbtanulni szándékozók jobb eséllyel tudnak az egyetemeken felvételizni.

Felső tagozatos diákoknak lehetősége van egy 2 éves oktatás keretein belül magasabb szintű érettségi bizonyítványt adó tanulmányok elvégzésére. A GCSE A, B, C betűkkel minősíti az emelt szintű érettségit, a vizsgázás eredményétől függően. Felsőfokú tanulmányok elkezdéséhez a GCSE megszerzése követelmény, tehát azok, akik a későbbiekben folytatni kívánják a tanulmányaikat, ez nélkülözhetetlen.

 Tanköteles korú tanulók, a tanulmányuk befejezésekor kaphatják meg ezt a minősítést. Angliában a GCSE (General Certificate of Secondary Education) a magyarországi gimnáziumi érettséginek felel meg. A GCSE két szintre van osztva és azokon belül pedig a vizsgaeredményektől függően az ábécé betűivel vannak minősítve.

 Alapszintű érettségi bizonyítványt a tanulók jelenleg 16 évesen már megszerezhetik, de ez az oktatási rendszer átalakítása miatt a jövőben csak 18 éves korban lesz lehetséges. A diákoknak kötelező jelleggel csak azokból a tantárgyakból kell vizsgázniuk, mely a nemzeti alaptanterv részét képezik. Természetesen lehetőség van egyéb tantárgyak felvételére is, de ezek esetében a tanulmányok folytatása nem kötelező. Ilyenek lehetnek az idegen nyelv vagy az információ technológia. Minősítés alapján a GCSE ebben az esetben, az eredményektől függően lehet D, E, F vagy G fokozatú.

Továbbképzés

A diákoknak lehetőségük van emeltszintű érettségire illetve az úgynevezett Sixth Form-ra, de ezekre a későbbiekben kívánok kitérni.

 Egy 2011-e felmérés szerint az iskolai tanulmányit befejező 17-19 éves angolok 20%-a tartósan munkanélküli.  Ennek legfőbb oka a korai szakképzés hiánya. Vagyis nem értenek semmihez, nincs semmilyen munkavégzéshez köthető gyakorlatuk. Valószínűleg ezen a tendencián próbál változtatni egy új kezdeményezés, a karrier tanácsadás. Mint már korábban szó esett erről, a diákoknak lehetőségük van különböző szakmákkal megismerkedni. Ez legkönnyebben az oktatásukat végző iskolában tehetik meg, de lehetőségük van egyéb szervezetek segítségét is igénybe venni.

Careers Helpline for Young People

A karrier segélyvonal 13-19 év közötti fiataloknak nyújt segítséget:

Telefon: 0800-100-900

Hivatalos honlap: https://www2.cxdirect.com/home.htm

UCAS Progress

Ez a honlap oktatási intézetek keresésében nyújt segítséget: http://www.ucasprogress.com/