A következőkben olyan jogszabályokat fogok leírni, mely azoknak a szülőknek lehet fontos, akiknek már iskoláskorú gyereke van Magyarországon:
A magyar állampolgárságú tanuló a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 109. §-a szerint engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön, és tankötelezettségét külföldön is teljesítheti.
A külföldön folytatott tanulmányokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettség
Amennyiben a tanuló még nem iratkozott be magyar iskolába, a lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, tanköteles tanuló esetén a tanulmányok külföldön történő folytatását - a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából - be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat jegyzőjének.
Amennyiben a tanuló már beiratkozott hazai iskolába, az iskola igazgatójának kell bejelenteni, hogy a tanuló külföldön kívánja teljesíteni tankötelezettségét. (Kt. 109. §) Mivel a tanköteles tanulót a jegyző tartja nyilván, tudnia kell, hogy az érintett hol teljesíti tankötelezettségét. A Kt. 108. § (3) bek. szerint, a külföldön létesített tanulói jogviszonyról kérelemre a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző állít ki hatósági bizonyítványt. Amikor a tanköteles tanuló hazatér, külföldön szerzett bizonyítványát be kell mutatnia abban az iskolában, ahol tanulmányait folytatni kívánja.
A magyarországi tanulói jogviszony alakulása a külföldi tanulmányok alatt
A külföldi tanulmányokat folytató tanuló magyarországi tanulói jogviszonya kétféleképpen alakulhat.
Az állandó lakóhellyel rendelkező tanulónak a külföldi tanulmányok alatt szünetel a magyarországi tanulói jogviszonya (Kt. 109. §). Amennyiben a tanuló visszatér külföldről, az igazgató által meghatározott feltételekkel (különbözeti vizsga letétele) folytathatja tanulmányait. A tanulói jogviszony szünetelését záradék formájában bevezetik a beírási naplóba és a törzslapra. A záradék formáját a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban R.) 4. sz. melléklete tartalmazza. A záradékban a tanulói jogviszony szüneteltetésének időtartamát is fel kell tüntetni. Amennyiben a család a tervezettnél hosszabb ideig tartózkodik külföldön, erről az iskolát értesítenie kell. A Kt. 69. § (5) bekezdése szerint a tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. A R. 16. §-a szerint az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola törli a tankötelesek nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tankötelezettsége a megfelelő életkor betöltése következtében megszűnt. Az iskolának a tanulói jogviszony szüneteléséről, megszüntetéséről értesítenie kell az illetékes jegyzőt, aki a tanköteles tanulókról nyilvántartást vezet. (Kt. 91. § (7) bek.)
A diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet szerint a nem magyar, államilag elismert oktatási intézményben tanuló magyar állampolgár diákigazolványát a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ügyfélszolgálata állítja ki.
A tankötelezettség magántanulóként is teljesíthető (Kt. 7. § (1) bek.). A külföldre távozó tanuló magántanulói státuszt kérvényezhet. Ebben az esetben a tanulói jogviszony nem szünetel, a tanuló a magyar iskolában teljesíti tankötelezettségét, de általában külföldön is iskolába jár. A magántanulói státuszt a R. 4. sz. mellékletében feltüntetett záradék formájában a naplóba és a törzslapra kell bevezetni. A R. 23. §-a szerint a magántanuló érdemjegyeit az az iskola állapítja meg, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A magántanuló számonkérésének módját az iskola határozza meg. Ez a megoldás a tanuló túlterhelése miatt megkérdőjelezhető, hiszen a külföldi tanulmányok hazatéréskor elismerhetőek.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kt. 1. sz. mellékletének második részében foglaltak szerint a normatív hozzájárulás meghatározásakor sem a tanulói jogviszonyt szüneteltető, sem a magántanulói státusszal rendelkező tanulót nem lehet figyelembe venni.
Az iskola iratainak (bizonyítvány) felülhitelesítése
A külföldre vitt iskolai okiratokat, bizonyítványt a Kt. 113. §-a szerint felülhitelesítéssel kell ellátni. A hitelesítést az iskola fenntartója, helyi önkormányzat által fenntartott iskola esetén a jegyző (főjegyző) végzi el, és az oktatásért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és, amennyiben az szükséges, az okirat felhasználása szerinti állam magyarországi külképviselete hitelesíti felül.
A külföldre vitt bizonyítványok hitelesítését először a fenntartó, majd a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Ügyfélszolgálata végzi el. Ezután kerül sor a bizonyítvány Külügyminisztérium által történő felülhitelesítésre.
A bizonyítványok külügyminisztériumi felülhitelesítése
A bizonyítványok annak alapján, hogy mely államban kívánják azokat felhasználni, a külügyminisztériumi eljárás vonatkozásában két csoportba sorolhatók:
Azon államok vonatkozásában, amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről szóló 1961-es Hágai egyezménynek, az okiratokat a Külügyminisztérium Apostille tanúsítvánnyal látja Ezekben az esetekben az okirat az Egyezményben részes bármely államban minden további felülhitelesítés nélkül használható. Az EU tagországok ebbe a körbe tartoznak.
Azon államok, amelyek nem csatlakoztak az Apostille Egyezményhez, továbbra is az okiratoknak a magyar Külügyminisztérium, ill. annak Konzuli Főosztálya által történő klasszikus felülhitelesítést követelik meg. Az így felülhitelesített okiratokat a felhasználás szerinti ország Magyarországon akkreditált külképviseletének diplomáciai felülhitelesítésével is el kell látni ahhoz, hogy külföldön felhasználható legyen.
Hatósági igazolás kiállítása a magyar bizonyítványról
A magyarországi bizonyítványról hatósági igazolás kiállítását lehet kérni, erre általában szakképesítés igazolásához van szükség. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban Et.) 60/A.§(1) bekezdése szerint az Oktatási Hivatal kérelemre a hazai bizonyítványról vagy oklevélről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány azt igazolja, hogy a bizonyítványt vagy az oklevelet hazai oktatási intézmény állította ki, továbbá igazolja a bizonyítvány vagy az oklevél által tanúsított végzettségi szintet, szakképesítést vagy szakképzettséget. Ha a bizonyítvány vagy oklevél továbbtanulásra, továbbtanulásra történő jelentkezésre vagy szabályozott szakma gyakorlására is feljogosít, akkor a hatósági bizonyítvány ezeket a körülményeket is igazolja. Ha a szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenység részben azonos vagy összetéveszthető egy másik szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenységgel, az eljáró hatóság megállapíthatja, hogy az oklevél vagy a bizonyítvány mely szabályozott szakma vagy mely szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására nem jogosít Magyarországon.
Magyarországon közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben szerzett bizonyítványok, oklevelek (egyéb iskolai dokumentumok) hitelesítése
A dokumentumok hitelesítését az Ügyfélszolgálati Osztály végzi. A Magyarországon akkreditált oktatási intézmény által kiállított eredeti példányának, vagy az oktatási intézmény által hitelesített másolatának hitelesítő pecséttel és aláírással történő ellátása. A hitelesítést azonnal elvégezzük, az eljárás díjmentes.
Elérhetőségi adatok: Ügyfélszolgálati Osztály, 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: 06-1-795-4755, 06-1-795-4670
Fax: 06-1-795-0214
A hatósági ügy illetékes ügyintézője: Szilágyi Judit, Vas Anikó, Wida Mónika, Juhász Katalin
Az ügyfélfogadás rendje:
Hétfő 9-12 és 13-16 óráig
Kedd 9-12 és 13-16 óráig
Szerda 9-12 és 13-16 óráig
Csütörtök 9-12 és 13-16 óráig
Péntek 9-12 óráig
A magyar bizonyítványok felülhitelesítését, elismerését végző hatóságok
Külügyminisztérium Konzuli Főosztály
Cím: 1027 Budapest, Nagy Imre tér 4.
Tel.: 458-1000
Fax: 201-7323
E-mail: iroda.konz@kum.hu
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Ügyfélszolgálati Iroda
Az Ügyfélszolgálati Iroda félfogadási ideje:
Hétfő-csütörtök
délelőtt: 9-12-ig
délután: 13-16-ig
Péntek
délelőtt: 9-12-ig
Helye: Nemzeti Erőforrás Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. (Szalay utca - Honvéd utca sarok)
Telefon: 795-4755, 795-4670
Telefax: 795-0214
Külföldön tanuló magyar diákok tanulmányi idejének igazolása
Az igazolás kiadását az Ügyfélszolgálati Osztály végzi. Az eljárás megindítását az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével kell kérni. A kérelem elbírálása az érvényes és az adott szemeszterre szóló eredeti iskolalátogatási igazolás alapján történik. Az oktatási intézmény akkreditáltságát szükség szerint az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (OH-MEIK) szakvéleménye igazolja. (Az igazolást, - amennyiben az szükséges, - az Ügyfélszolgálati Osztály hivatalból megkéri.)
A Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB) ösztöndíjasai esetében az iskolalátogatási igazolás és a MEIK szakvéleménye nem szükséges, tekintettel arra, hogy róluk a MÖB-től rendszeresen aktualizált listát kapunk.
Elérhetőségi adatok: Ügyfélszolgálati Osztály, 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: 06-1-795-4755, 06-1-795-4670
Fax: 06-1-795-0214
A hatósági ügy illetékes ügyintézője: Szilágyi Judit, Vas Anikó, Wida Mónika, Juhász Katalin
Az ügyfélfogadás rendje:
Hétfő 9-12 és 13-16 óráig
Kedd 9-12 és 13-16 óráig
Szerda 9-12 és 13-16 óráig
Csütörtök 9-12 és 13-16 óráig
Péntek 9-12 óráig
Utolsó kommentek