Anglia, élet és munkavállalás

 Attól függően, hogy valaki mekkora méretű városba megy egészen a földrajzi elhelyezkedésig, sok minden befolyásolja azt, amire az ember számíthat vidéken.  Ennek ellenére, ha az ember összeszedi a kellő információkat, akkor neki lehet vágni bármely nagyvárosnak. Véleményem szerint, kellő szervezés esetén semmivel se nehezebb a kezdet, persze azért ebben az esetben jobb, ha az ember nagyobb tartalékkal indul neki. Tehát ilyenkor már illik legalább egy havi tartalékkal rendelkezni, felkészülve minden eshetőségre.

A város kiválasztása ebben az esetben egyénfüggő. Például, ha valaki rendszeresen szeretne hazalátogatni, akkor ott van Manchester, közvetlen Bp.-i repülőjárattal. Ha valaki vendéglátó iparban szeretne dolgozni, akkor esetleg valamelyik nagyobb tengerparti város jöhet szóba. Ezért érdemes több oldalról is megvizsgálni a kérdést, mielőtt végleg döntene az ember. Ezzel kapcsolatban pedig egy másik blog és talán egy kis segítség is a választáshoz:

http://anglianemlondon.blog.hu

 Négy éve én is ide indultam. Az elmúlt időszak tapasztalatai miatt, ha bárki Londonról kérdez, akkor az állatkert, ill. a munkásszálló szavak jutnak eszembe. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem véletlenül költöztem el innen. Ezzel kapcsolatban csak egy dolgot sajnálok, azt, hogy nem tettem meg előbb. Ennek ellenére, ha valaki könnyű kezdetre vágyik Angliában, akkor azt javaslom, jöjjön Londonba… majd költözzön el, amit teheti .

 De most a száraz tények. Sok szempontból a főváros a legjobb választás. Hiszen itt lehet a legkönnyebben szállás és munkát találni. Azt hiszem ez elég indok, de persze ne feledkezzünk meg a lényegről. Ez pedig a pénz. Hiszen a többség ezért jön ki és itt lehet a legkönnyebben megkeresni, de egyúttal elkölteni is. London a világ egyik legdrágább városa, és ha a vidéki Anglia árait nézzük, akkor átlag 20-35%-kal drágább a szállás és a tömegközlekedés. Ez pedig nagyon sok. Főleg annak tudatában, hogy a fizetésed fele megy el a szállásra és a közlekedésre itt. Persze a magas szállás árak a magyar „vámszedőknek” köszönhető, akiktől a többség bérel szobát.

 Ha valaki James Bond- 007-es stílusban akar nekivágni, vagyis 0 angoltudás, 0 tőke, de melót akar egy héten belül, akkor London az ideális választás. Tehát könnyebben lehet munkát találni, ezáltal anyagilag nem annyira megterhelő. Cserébe viszont az embernek szembesülnie kell az „apró betűs” résszel is.

- A szállások többsége rossz állapotú. Otthonnak még közelről sem nevezhető. Jobb esetben csak 8-10, de néhol 12-14 ember él egy házban és nincs lehetőséged megválogatni a társaságot.

- Saját lakás bérlése nem egyszerű és főleg nem olcsó. Az ingatlanárak sokkal magasabbak, mint az országos átlag és a bérléssel kapcsolatos procedúra se mindig egyszerű.

- Az ügynökségek és a cégek egyaránt visszaélnek a magas munkakeresői létszámmal. Ezáltal alacsonyabbak a bérek és sokszor visszaélnek a munkások kiszolgáltatott helyzetével.

 Tehát mindenki a befektetésének megfelelő haszonra számítson. Vagyis, ha valaki keveset tesz az asztalra, akkor ne is akarjon onnan sokat elvenni…

Ez bizony egy fogós kérdés. Hiszen az úticél kiválasztásakor nagy segítséget nyújthat a helyi ismeretség. Persze a mennyiség és a minőség itt is felvet néhány kérdést, de ez már nagyon egyéntől függő. Hiszen egy kedves, közeli rokon is lehet teljesen visszautasító, míg egy szimpla ismerős is lehet lelkes, lelkiismeretes támasz. Hosszú sorokon át lehetne elemezi, hogy, ki miért ábrándult ki vagy fordult el honfitársaitól. Sajnos nekem is voltak negatív tapasztalataim. Én magamat egyfajta serpának definiálnám. Mutatom az utat és útravaló tanáccsal szolgálok. Néhányan ezt összekeverték az óvobácsival. Nos, nem vagyok az. Nem fogom senki kezét, nem fogom helyette csinálni azt, ami az ő dolga és nem fogom az életre tanítani. Ennek két oka van. Egyrészt megvannak a saját kis problémáim. Nem vagyok tökéletes, mint ahogy az életem se az. Másrészt, amit teszek, azért nem várok viszonzásul semmit. Vagyis összességében megvannak a saját és az általam nyújtott szívesség határai is. És ezzel szerintem mások is így vannak.

A legfontosabb, hogy az ember mérlegelje a lehetőségeit. Pénz, nyelvtudás és kapcsolatrendszer. Ezek függvényében lehet tervezni.

A személyes véleményem (és ezzel lehet vitatkozni), hogy nem biztos, az a jobb, ha másra bízzuk a sorsunkat. Én jobban szeretem magam intézni a dolgaimat, persze a korlátok így is megvannak, mert nem minden múlik rajtam. Másrészt a szívességnek is megvannak a maga sajátosságai. Ebben se gondolkodunk egyformán. Mivel nem vezérel önző érdek (kivéve, hogy jót tesz az egómnak, a sok dicsérő és hálálkodó üzenet) ezért megengedem magamnak azt a luxust, hogy eldöntöm a segítségnyújtás szintjét. Ezt eddig mindig jól eltaláltam. Ennek következtében van, akinek beleléptem a lelki világába, de így tettem szert emberileg értékes (értsd: érdekmentes) jóbarátra is.

 Az, aki másra bízza a sorsát, lehet, hogy csak ideiglenesen teszik, de az események nem az ő irányítása alatt lesznek. Ezért nem mindegy, hogy kire hagyatkozik az ember. Ráadásul szívesség esetén sokan hajlamosak húzni a strigulákat, sőt olyanok is vannak, akik még a szívességnyújtás előtt azt mérlegelik, hogy mi lehet nekik ebből a hasznuk. Végső soron senkit se akarok arra buzdítani, hogy csak magára hagyatkozzon, csak arra, hogy találja meg az egyensúlyt az önállóság és a segítségkérés között.

Üdvözlet!

Árpádiusz vagyok és 2006 októbere óta élek és dolgozok Angliában. Kinntartozkodásom negyedik évfordulója alkalmából indítom eme blogot. Tudom, hogy sokan írnak blogot az itteni életükről és személyes tapasztalataikról. Az én célom ezzel a bloggal első sorban olyan jellegű informálás, mely segítségével az angliai munkavállalást tervezők könnyebben tudnak elindulni. Tudom, nem lesz egyszerű, de megpróbálok kizárólag a tényekre és a tapasztalatokra koncentrálni, úgy, hogy személyes véleményem ne nagyon befolyásoljon.  Hiszen nem vagyunk egyformák. Mindenki más körülmények közül indul, különböző indokokkal és célokkal.

Remélem, hogy a blogom segítségével sokan felkészültebben vágnak bele ebbe a nagy kalandba, és hogy az olvasóim ez által nem fognak olyan hibákba esni, melyekkel én nap, mint nap szembesülök honfitársaim jóvoltából. Megpróbálok a lehetőségekhez mérten minden témát körbejárni, de ha bárkinek bármilyen kérdése lenne, akkor forduljon hozzám bizalommal. Ha tudok szívesen segítek.

Jó olvasást és sok sikert!